Harmincnegyedik fejezet

Hello:D 

Itt az új rész:D most nem tudok sok mindent hozzá fűzni ehhez úgy hogy 

jó olvasást és komizzatok^^

XoXo: Leah Hewitt

Látta de mégsem... ír

Lassan április lett. Az idő melegedett és a virágok is elkezdek kinyílni. Nagyon jó érzés volt mélyen beleszagolni a levegőbe és érezni ezt a tömör, finom virágillatot.  De sajnos elkerülhetetlen volt, hogy essen az eső. A mai nap is ilyesmi volt. Be volt borulva és esett is, de néha meg sütött a nap teljes erejével. Meg volt bolondulva az idő. A suliban gubbasztottunk és épp az algebrát vettük matekon mikor elkezdett szakadni az eső. De úgy mintha dézsából öntenénk. És mivel ez volt az utolsó óránk esőben kellett haza mennünk.  Mire haza ballagtunk eláll és megint sütött. Hétvége volt így fogtam magam és átmentem Jackhez. A maradék napot végig videó játékoztuk egy kis kóla és chips társaságában. Finn pedig Alexával beszélgetett Facebook-on. Nekem nagyon úgy tűnt, hogy összefogan jönni, de ezt nem akartam. Valahogy el akartam érni, hogy Alexa ne legyen olyan bugyuta megint, hogy hagyja futni Liam-at.  Sokszor vesztettem Jack ellen a zombis játékban, mert csak Finnre és Alexára tudtam figyelni, hogy miket írnak. Tudom, hogy bunkóság figyelni, de ha egyszer ott volt mellettem miért nem nézem?

- Áááá! Nagyon melegem van! Menjünk ki az udvarra! – nézett rám boci szemekkel Jack.

- Ne már! Nincsen kedvem.

- Légy szí’! – kérlelt.

- Na, jó! – forgattam szemeimet és felálltam az ágyról. Lementünk a földszintre és felöltözünk. Kimentünk és kint az udvaron hülyéskedtünk. A kert közepén próbáltam valahova elbújni, de ekkor hátulról rám ugrott. Én leestem a földre és rajtam hemperget.

- Száj le rólam! – nevettem és magam mellé löktem. Ball oldalamon feküdt és az eget néztük. Már kezdtek megjeleni a csillagok és csak bámultuk őket.  

- Hallodat, a hírt hogy érettségi után Thomas akar, majd egy rohad nagy bulit?

- Igen! De csak azokat hívja, meg akik sikeresen levizsgáztak és jól be akar rúgni! – nevettem.

- Az ciki lenne ha pont ő bukna meg…

- Thoomas? Eszednél vagy? A legokosabb tanuló. Biztos, hogy át megy…

- De ha mégsem! Az mekkora cink lenne! – ült fel. Engem nézett. Próbáltam nem tudomást venni róla, de nehezen ment. Végül lefeküdt mellém... A csillagokat kezdtük nézegetni.

- Az a 7 csillagból olyan mintha egy torta állna össze! – mutogattam neki.

- Tényleg… az meg ott a repülőtől balra olyan mintha egy virágszál búslakodna! – nevetett.

- Igazad van!

- Jack! Jack! – kiabált egy illető, aki felénk futott a sötétben. A házból rohant ki ezért sejtettem, hogy Finn az.

- Képzeld, összejöttem Alexával! – kiabált és közben ugrált. Én úgy éreztem mintha hátba vágtak volna… de… Alexa Liam-el kell, hogy járjon… nem Finnel… Ez nem lehet igaz… miért ilyen buta Alexa hogy hagyja elmenni Liam-et… hiszen tudom, hogy nála jobban nem szeretné senki… de ilyen nem normális hogy inkább Finnel jön össze…

- Ez tök jó tesó! – pattant fel a földről és vállba veregette Jack.- Kérsz innit?  - fordult felém Jack. Én csak bólogattam és néztem tovább a csillagokat. Kihozott egy kis ásványvizet. Megittuk majd néztük tovább a csillagokat. Keresgéltünk formákat és versenyeztünk, hogy ki talál több formát. Egyre több lett a felhő így ez meghiúsult, de legalább egy ideig lefoglalt.  Jött egy hideg fuvallat és kirázott a hideg.

- De hideg van! - dideregtem és a kézfejemre húztam a pulóveremet.

- Oda adjam a pulcsimat? - érdeklődött.

- Nem kell! De azért köszi! – mosolyogtam.

- Niall ott lesz a szalagavatón? – kérdezte. Hallottam a hangján a reményt hogy nemet mondok.

- Igen… - mondtam. – Már Május eleje felé haza jönnek! Vagyis nem tuti az, hogy május elején itthon lesznek, de május 20. már tuti hogy itthon lesznek.  – mosolyogtam. Felé fordítottam a fejemet és ő szomorúan nézett az égre. -  Mi a baj? – érdeklődtem.

- Csak az, hogyha visszajön, akkor… nem fogsz már velem lógni…

- De… legalábbis szerintem ez lesz… - mondta. Tényleg ilyen lennék? Ilyen bunkó hogy csak egy pótléknak kéne Jack? Mondjuk, van benne igazság… Egy esőcsepp esett az arcomra. Majd még egy és még kettő. ÉS hirtelen elkezdett szakadni az eső.

- Basszus! – mondtam. – Megyek haza jó? – álltam fel a földről Jack-el együtt.

- Ok! Szia! – mondta és átölelt. A fejét a nyakamba temette. Pont, mint Niall…

- Szia! – köszöntem el. És rohantam is. Kiszaladtam a kapun. Már mentem volna be a kapunkon mikor valaki a nevemet kiabálta. Hátra néztem és Jack-el találtam szemben magam.

- Mi az? – kérdeztem.

- Valamit el kell mondanom neked! – kezdte el mondani valóját. Szipogott egyet és rám meredt. A kék szemivel őszintén nézek rám. Nagy levegőt vett és behunyta szemeit. Nem tudtam mit akar. A kezemet megfogtam majd magához húzott és megcsókolt. Nyelve utat tört magának. A hajamba túrt és egyre hevesebben csókolt. A kezeim a testem mellet volt, de a szemeim csukva voltak. Igazat megvallva élveztem a csókot. Jól esett egy kicsit úgy érezni, hogy szeret valaki… Abba hagytuk a csókolózást és rám nézett. A szemeiben látszott, hogy örült, hogy hagytam, hogy megcsókoljon. Nekem lelkiismeret furdalásom lett.

- Beléd zúgtam… - nyögte ki rekedtes hangon. Én ellöktem magamtól.

- Jack… tudod, hogy nekem van barátom!

- Ahhoz képest meg engedted, hogy megcsókoljalak! – mondta egy kicsit hangosan. Én a földre szegeztem tekintetem. A hajamból csöpögött a víz.

- Szia! – köszöntem el ismét és beviharzottam a lakásba. Gyorsan lefürödtem közben eszembe jutott, hogy mi van, ha lefotózták a csókunkat?  Hamar befejeztem a zuhanyzást és rögtön felmentem Tawiter-re és Facrbook-ra hátha van kép… hála istenek nem volt semmi. Ezért Niall-nak írtam rögtön egy üzenetet:

Szia<3

figyu el kell mondanom valamit… megcsókolt Jack… úgyhogy ha valami képet látnál, akkor ne higgy nekik! Nem vagyunk együtt…

Elküldtem neki Facebook-on… Nagyon vártam, hogy írjon valamit, de nem történt semmi… Egyre nagyobb volt a lelkiismeret furdalásom a csók miatt. Úgy éreztem, hogy megcsaltam őt pedig Jack csókolt meg. De én meg hagytam ez az a miatt nagyon rosszul érzem magam… Már épp mentem volna el amikor megláttam hogy Niall feljött. Azon nyomban meg vártam, hogy mit reagál. Kiírta, hogy látta de nem írt semmit hanem rögtön kijelenezett. Úgy éreztem magam mintha a gyomromba egy kést szúrtak volna… nagyon rossz volt