Negyvenötödik fejezet

Hellótok^^

Ma is hoztam új rész mert nagyon megszállt az ihlet:D

többször kéne olvasnom:DD

na de jó olvasást és komment lavinát kérek szépen^^
iu.: mindenki írjon kommentet aki olvassa mert nekem nagyon jól esik
lehet névtelenül is. Csak be kell írni a kódot és már meg is volt:D
kérlekt titeket nagyon jól esne ha itt hagynátok csak annyit hogy "Kövit"
nem kell több:D

by: Leah Hewitt

Féltékenység

Felkeltem kómásan a földről. beletúrtam a hajamba majd besétáltam a házba. Csináltam magamnak egy pirítóst és megettem. Nem volt étvágyam, amit furcsálltam. Jött értem a kocsi  majd bevitt a stúdióba. A fiúk idegesek voltak feltehetően Harry miatt.

- Neked is küldött üzenetet? – támadt le Zayn.

- Igen küldött. – feleltem halál nyugodtam majd lehuppantam le a kanapéra.

- Miért ment oda? – idegeskedett Will (menedzser).  – Nem mondott senkinek semmit?

- Nekem utoljára azt mondta, hogy Carterrel lesz az este. – mondta Liam.

- Tuti vele ment ki Párizsba! Kicsit romantikáznak. – vigyorodott el perverzül Louis.

- Tegnap találkoztam Emily-vel! – nyögtem ki. Mindenki felém fordult. Kivéve Will. Ő kiment, mert jött Demi felvenni a dalt. Sajnos még mindig nem került rá sor.

- Mesélj csak! – helyezkedett el Liam velem szemben. – Hogy találkoztatok? De ne csak ezt… mindent.

- Hát tudjátok tegnap szabadnapot kaptunk ezért elmentem vásárolni meg a moziba is beültem aztán este olyan 11 felé elindultam a kocsihoz. Útközben találkoztunk mire ő elájult.

- Tessék? Ugye már jól van? – aggodalmaskodott Louis.

- Persze. Sajnos azt nem mondta, hogy mitől ájulhatott el, de elhívtam egy kávéra, hogy jobban legyen.

- És elment? – érdeklődött izgatottan Zayn.

- Igen.

- Yeah! Még mindig szeret! – pacsizott a fiúkkal.

- De van már egy újabb pasija.

-  Mi? – kérdezték kórusban.

- Ja… valami Josh.

- Az még nem azt jelenti, hogy nem szeret még. Attól hogy összejött valami idiótával attól még beléd lehet zúgva.

- Kétlem… - búslakodtam.

- És még történt valami?

- Aha, el fognak költözni.

- Mi a…?  Ez most komoly? – döbbentek le.

- Aha… de nem mondjátok el senkinek srácok! Főleg ne Tiff-nek és Bellának!

- Okés… de ez nem vicc igaz?

- Nem, nem vicc. Én is alig hittem el.

- Akkor… valszeg nem fogtok újra összejönni. – húzta el a száját Louis.

- Kösz a biztatást tesó! – mosolyogtam ironikusan.

- Lou, ne legyél ilyen! – jött oda Liam. – Hívd fel! – fordult felém.

- Minek? Van barátja… tök értelmetlen lenne az egész.

- De szereted!

- És ha fel is hívnám, akkor sem jönne el…

- Akkor tedd őt féltékennyé!

- Nem… azt nem akarom! Az csúnya dolog lenne.

- Csak csinálj Demi-vel képet! Már attól is kicsit féltékeny lenne.

- És ha féltékennyé teszem az nekem miért is lesz jó? Akkor ő csak szenved!

- Mert ha akkor felhívod, rögtön elmenne veled randira.

- De nem fogom felhívni! – förmedtem rá mire belépett Demi az ajtón.

- Helló! – köszönt kedvesen.

- Szia! – köszöntünk neki.

- Hogy vagytok? – kérdezte még mindig ugyanolyan aranyossággal és mindenkit körbe puszilt.

- Jól vagyunk, köszi! – erőltettem magamra egy műmosolyt.  Egy kicsit beszélgettünk majd neki álltunk a munkának. Demi-nek sietnie kellett ezért a közös dalt vettük fel először. Liam kezdett a felvételekkel majd Demi utána pedig én jöttem. Beültem a mikrofon elé. Felvettem a fejhallgatót elkezdtem énekelni. A hangom bezengte az egész helységet. Behunytam szememet és úgy daloltam tovább. A szívem összeszorult. Most értettem meg a dalaink értelmét. Most jöttem rá hogy megtaláltam meg azt a lányt, akit tökéletesnek látok a hibáival együtt. Kinyitottam szemeimet és egy könnycsepp gördült le az arcomon. Kiénekeltem az utolsó hangot és letettem a fejhallgatót majd kimentem a többiekhez.

- Mindjárt jövök! – mondtam és kisétáltam a folyosóra. Belenyúltam Zayn kabátjába és zsebre tettem egy szál cigit és egy öngyújtót. Berohantam a mosdóba és a tükörbe pillantottam.  Belenyúltam a zsebembe és a cigarettát kezdtem el bámulni miközben a tenyeremben pihent. Visszatettem a zsebembe. Megmostam az arcomat majd beléptem az egyik fülkébe és dobtam egy sárgát. Lehúztam a klotyót. Léptem volna, ki de megállt a kezem a kilincsnél. A zsebemből megint kivettem a dohányt, most viszont meggyújtottam. A számba vettem beleszívtam és lassan kifújtam a füstöt. Neki dőltem a fülke falának és lassan lecsúsztam rajta miközben ismét beleszívtam a cigibe. A fejemet fogtam és könnyeztem. A jobb kezem ökölbe szorult és beleütöttem az ajtóba egy nagy ordítás mellett.

- Tesó nyugi! – mondta Zayn.

- Mi a szart keresel itt? – kérdeztem kicsit idegesen.

- Ki mentem volna cigizni, de eltűnt az öngyújtóm… gondoltam te vitted el és az illatból ítélve nem csak ezt tetted zsebre.

- Menj el! – csuklott meg a hangom.

- Ahogy akarod, de akkor legalább a tüzemet add vissza.

A WC fülke ajtaja alatt volt egy kis rés ezért ott kicsúsztattam. Hallottam, ahogyan felveszi, elkezd lépkedni és kimegy az ajtón. Hátra döntöttem a fejemet és becsuktam a szemem. Ismét bele szívtam a cigarettába. Lassan elfogyott ezért felálltam a helyemről. A WC csészébe dobtam a csikket és lehúztam a klotyón. Kiléptem az ajtón. Megmostam az arcomat majd a számat is átöblögettem. Nagyon lehetett érezni a cigaretta illatát. Felálltam a WC tetejére és kinyitottam az egyik ablakot. Kimentem a mosdóból és megint kutatni kezdtem Zayn kabátzsebében. Most éppen egy rágó után kutakodtam, de sajnos nem leletem benne.  Liam kabátjában viszont volt ezért bekaptam egyet. Beléptem a többiekhez. Demi épp menni készült.

- Már mész is? – kérdeztem összevont szemöldökkel.

- Igen. Nem sokára megyek haza a családomhoz, de előtte még lesz egy interjúm! – felelte mosolyogva.

- Az remek. – bólintottam.  Lehet, hogy tényleg jó ötlet lenne, ha féltékennyé tenném Emilyt? Végül is egy kép belefér...– Kikísérlek jó?  

- Jó! – mondta.  Kikísértem a kocsijához. – Figyu… bocsi a csókért, még amit májusban adtam… hülye voltam. Nem akartam galibát okozni.

- Nem baj. – mondtam. – Öhm… nem csinálunk egy képet? – kérdeztem.

- Felőlem. – vont vállat. Megcsináltuk a képet és rögtön meg is osztottam Twitter-en.

@ddlovato jó volt ma együtt dolgozni:)) eszméletlen a hangod, az album csodás lesz, már nagyon várom

Ezt a szöveget biggyesztettem még oda. Beszállt a kocsiba és elhajtott. Én visszaballagtam a többiekhez majd pár óra múlva mi is haza mentünk.

*Emily*

     *reggel 10 óra*

Fáradtan felültem az ágyon és körbe pillantottam. A nappaliban aludtam el a kanapén. Felültem és megtörölgettem a szememet. Sarah még aludt. Kimentem WC-re majd lezuhanyoztam. Egy törölközőt magamra csavartam. Még mindig aludt az uncsitesókám ezért csináltam magamnak teát és ettem hozzá gyümölcsöt. A lakás gyönyörű volt és modern. Nekem is ilyen lakás kell majd Carter-rel. Az asztalnál ültem kevergettem a forró italt. Csak a kanalat lehetett hallani, ahogyan néha a bögre széléhez ütődik. Na meg persze az óra kattogását. Megcsörren Sarah telefonján az ébresztő mire felkelt. Beletúrt a hajába és körülnézett.

- Hány óra? – kérdezte és kiszáradt szájával ásított egy nagyot. A kattogó órára pillantottam.

- 10 óra!  - felettem.

- Remek! Hallod adok kölcsön egy pólót. Ne abba a leöntött felsőbe keljen buszoznod.

- Köszi! – mondtam és felálltam a helyemről. – Csináljak neked reggelit? – kérdeztem.

- Aha! Addig lezuhanyozok. Eljössz velem majd dolgozni? 11-re kell mennem, mert esküvőre sminkelek majd.

- Persze. Szívesen elmegyek.

- Örülök! – mosolygott. Feltápászkodott a kanapéról és bement a fürdőbe. Addig csináltam neki egy friss gyümölcs tálat a maradék gyümiből. Raktam bele kivit, epret és áfonyát. Nagyon guszta volt.

Vizes hajjal kijött. Bedobta és rám vigyorodott.

- De aranyos vagy! – mondta és leült. Rögtön megette és elment felöltözni. Nekem is adott egy pólót majd rögtön elindultunk az üzletébe. Dolgozott mellette egy fodrász, kozmetikus és körmös. Ők négyen üzemeltették ezt a kis szépség szalont.

Nagyon tetszett a munkájuk. Azzal a ki kósza gondolattal is eljátszottam, hogy lehet, hogy elvégzek egy fodrász tanfolyamot és én is dolgozhatnék így.  Szeretném a munkámat.  Sokáig ott voltam és megismerkedtem a munkatársaival is, akik nagyon jó fejek voltak. Aztán olyan 3 óra körül mennem kellet, mert utána csak 5-kor volt busz… Kimentem a buszmegállóhoz és felszálltam a buszra. Leültem egy ablak melletti helyre. Fülembe dugtam a fülhallgatót és hallgattam a Rihanna-Diamons című számot.  Felnéztem Twiter-re. Niall írt ki hogy jó volt Demi-vel együtt dolgozni. Ehhez egy képet is csatolt. Amikor megláttam a képet könnybe lábadtak a szemeim és sírni kezdtem. Miért kellett vele tegnap találkoznom? MIÉRT? Gyűlölöm a sorsot és a Cupidót is… miért nem tud célozni?  Aki nem ért egy veszélyes tárgy használatához akkor ne használja… neki meg odaadták csak úgy.  Féltékeny vagyok… igen ki jelenthetem, hogy féltékeny vagyok, hogy én már nem lehetek az öve. Ettől a gondolattól a szívem széttörik… Mikor haza értem anyáék a kertben fürödtek a kis felfújható medencében.

- Nem jössz te is? – kérdezte anya.

- Nincsen kedvem! – motyogtam és feltrappoltam a lépcsőn. Bementem a szobába és leültem a gép elé. Rögtön írtam Carter-nek mi történ velem. Erre ő csak ennyit ír:

Jesszusom nem ütötted meg magad? Képzeld Harry-vel elszöktünk Párizsba^^ szóval nem fogunk egy ideig a strandra járni:D persze egyedül mehetsz. na de fog magad aztán lépjél Niall-al kapcsolatban, de mennem kell:D megyünk sétálni puszi^^ küldök képet az Eiffel toronyról (muhahaha) szeretlek

Írtam neki, hogy szia és utána mégis csak kimentem a családomhoz. Végül is el fogna költözni. Muszáj az összes időt kihasználnom, amit velük tölthetek.

A hét hamar eltelt és minden egyes másodpercet anyuékkal töltöttem. Furcsa volt, hogy velük voltam. Élveztem, hogy velük lehettek és a sok nem vicces viccen nevetek, amit apa mond.  Egy keddi reggelen ajtónyitódásra keltem fel.